A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet globális jelentése fontos változásokat mutat a világ fegyverpiacán 2021 és 2025 között.
Németország megelőzte Kínát, és a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőrévé vált – derül ki a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) által közzétett új jelentésből a nemzetközi fegyverátadásokról.
Az intézet éves elemzése a nagy hagyományos fegyverrendszerek globális átadásait vizsgálja 2021 és 2025 között, és jelentős változást mutat a nemzetközi védelmi piac szerkezetében.
A kutatás szerint ebben az időszakban a világ öt legnagyobb fegyverexportőre a következő volt:
- Egyesült Államok
- Franciaország
- Oroszország
- Németország
- Kína
Ez az öt ország együtt a globális fegyverexportok mintegy 70%-áért volt felelős a vizsgált időszakban.
Az Egyesült Államok megőrzi egyértelmű vezető szerepét
A jelentés szerint az Egyesült Államok továbbra is uralja a nemzetközi védelmi piacot, és a globális fegyverexportok körülbelül 42%-át adja.
Emellett az amerikai fegyverexport volumene mintegy 27%-kal nőtt az előző ötéves ciklushoz képest, ami tovább erősíti az ország vezető szerepét a fejlett katonai rendszerek szállításában.
Az amerikai fegyverek fő vásárlói között NATO-szövetségesek és közel-keleti országok találhatók, amelyek a növekvő geopolitikai feszültségek közepette igyekeznek modernizálni fegyveres erőiket.
Franciaország megszilárdítja második helyét
Franciaország a második helyen áll, a globális katonai exportpiac 9,8%-ával.
A francia védelmi ipar fő ügyfelei közé tartoznak:
- India
- Egyiptom
- Görögország
A harci repülőgépek, haditengerészeti platformok és légvédelmi rendszerek iránti erős kereslet hozzájárult a francia katonai szektor teljesítményének növekedéséhez a vizsgált időszakban.
Oroszország teret veszít a globális piacon
Hagyományosan a katonai felszerelések egyik legnagyobb exportőre, Oroszország a harmadik helyre csúszott vissza, a globális piac mintegy 6,8%-ával.
A SIPRI jelentése szerint az orosz fegyverexport körülbelül 64%-kal csökkent az előző ötéves időszakhoz képest.
A visszaeséshez több tényező is hozzájárult, többek között:
- nemzetközi szankciók
- ipari nehézségek
- a termelés átirányítása a belföldi katonai szükségletek fedezésére
Németország előrelép a globális rangsorban
Németország a negyedik helyre került, a globális fegyverexportok mintegy 5,7%-ával.
A tanulmány szerint a német katonai export körülbelül 24%-a Ukrajnába irányult ebben az időszakban, az Oroszországgal zajló konfliktus közepette.
A jelentés szerint Németország pozícióját erősítette:
- a növekvő katonai kiadások Európában
- a nyugati katonai támogatás Ukrajnának
- a német légvédelmi rendszerek és páncélozott járművek iránti növekvő kereslet
Kína az ötödik helyen
Kína az ötödik helyen végzett, a globális katonai exportpiac mintegy 5,6%-ával.
A SIPRI szerint Pakisztán továbbra is a kínai védelmi ipar legnagyobb ügyfele, és Peking fegyverexportjának körülbelül 80%-át teszi ki.
A jelentés a kínai katonai stratégia szerkezeti változásaira is rámutat.
Az elmúlt években az ország egyre inkább saját fegyveres erőinek modernizálását helyezi előtérbe, és ipari termelésének nagyobb részét belső felhasználásra irányítja az export helyett.
Az ukrajnai háború hatással van a globális piacra
A jelentés kiemeli, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború erősen befolyásolta a nemzetközi fegyverkereskedelem dinamikáját.
Az orosz export csökkenésével az európai beszállítók – például Németország, Franciaország és Olaszország – nagyobb teret nyertek a globális piacon, mivel több ország alternatívákat keres az orosz katonai felszerelések helyett.
Hogyan méri a SIPRI a globális fegyverkereskedelmet
A SIPRI felmérése a tényleges fegyverátadásokat elemzi, nem pedig a bejelentett szerződéseket.
A vizsgált rendszerek között szerepelnek:
- harci repülőgépek
- légvédelmi rendszerek
- harckocsik és páncélozott járművek
- nehéztüzérség
- hadihajók
- rakétarendszerek
Az intézet adatait nyílt források, kormányzati közlések és a védelmi ipar információi alapján állítja össze, átfogó képet adva a fegyverkereskedelem globális trendjeiről.
Forrás és képek: SIPRI | Wikimedia. Ez a tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült, és a szerkesztőségi csapat ellenőrizte.
